vizsgálatok azon a fizikai jelenségen alapulnak, amely szerint a cölöpfejre átadott lökésszerű teher a cölöpben és az őt körülvevő talajban feszültség-hullámot hoz létre, amely a cölöp alakja és anyagjellemzői, valamint a talaj és a cölöp kölcsönhatása által meghatározott módon terjed. Ebből következően a mért feszültséghullám tartalmazza az említett jellemzőkre vonatkozó információkat.

Az egyik legismertebb és legegyszerűbbnek tekinthető akusztikus mérési módszer a cölöpök vizsgálata során alkalmazott integritás vizsgálat (P.I.T. az angol „pile integrity test” rövidítése). A cölöp tetejét egy kézi kalapáccsal megütve, mérjük a cölöpben végighaladó feszültséghullám jellemzőit. Ezek vizsgálata alapján meghatározható a cölöp hossza és alakja. A létrejövő feszültséghullám frekvenciája a megütés módjától – elsősorban a kalapács anyagától és tömegétől – függ, a gyakorlatban 1 kHz körüli érték szokott lenni, azaz a hullám periódusideje 1 ezredmásodperc körül van. Ez alatt az idő alatt a hullám 3 - 4 m-t halad a betonban. Ebből következően a mérés viszonylag „hosszú” betonszerkezetek esetén alkalmazható. További korlátot jelent a feszültséghullám csillapodása. A gyakorlatban 5-30 D hosszúságú cölöpök esetén alkalmazható, ahol D a cölöp átmérője. Ha a cölöp átmérője D = 100 cm, akkor az előbbiek szerint 5 – 30 m hosszúságok esetén várhatunk jó eredményeket. A cölöp hosszának megadása mellett lehetőség van a cölöp alakjának a meghatározására is (cölöp profil számítás). Ezt a „problémás” cölöpök esetén célszerű elvégezni, a megrendelővel egyeztetett mennyiségben. Az integritás vizsgálat a cölöp visszavésése után, az összefogó tömb vasszerelésének az elhelyezése előtt végezhető el. A visszavésést a jó minőségű szerkezeti beton szintjéig kell elvégezni. A felületnek száraznak, repedésmentesnek és elérhetőnek (kézi kalapács, gyorsulásmérő) kell lennie.

Az előbbi tartományon kívüli cölöpök vizsgálata céljából fejlesztették ki a C.H.A. (az angol „cross hole analyzer” rövidítése) módszert. A „cross hole” arra utal, hogy a cölöpben levő „lyukak” közötti jellemzőket vizsgálnak. A „lyukakat” acél vagy PVC csövek beépítésével hozzák létre a cölöp belsejében, majd ezekben leeresztve az adó és a vevőszondát mérik a hullámjellemzőket. A beépített csövek száma a cölöp átmérőjétől függ.

A kerület mentén kb. 40-50 cm-enként célszerű elhelyezni a csöveket. Pl. 100 cm cölöpátmérő esetén ez 6-8 csövet jelent. Az adószonda kb. 50 kHz frekvenciájú rezgést hoz létre. Az eredmények kiértékelése az előbbi vizsgálatéhoz hasonlít. A vizsgálat sokkal pontosabb és részletesebb képet ad a cölöp anyagáról mint az előbbi vizsgálat, viszont jóval drágább is annál. Magyarországon elsősorban folyami hidak alapozásánál készülnek olyan cölöpök, amelyek esetén az első vizsgálat eredményei kétségesek lehetnek. A műszerhez 150 m hosszúságú kábel is vásárolható, így az alkalmazásnak gyakorlatilag nincs fizikai korlátja.